Fordul az agyam, átlépek a küszöbön.
Egy szebb világban szebb lesz a szebb.
Hogy kifelé nézzek a fejemből? Nem, köszönöm!
Itt nem fáj a fájdalom, nem vérzik a seb.
Körülöttem semmi. De a közepe én vagyok!
Itt szembe süt a nap és szembe fúj a szél.
A nyakamba harap, de a kötélen maradok,
Mert kívül túl meleg a nyár és túl hideg a tél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése